2010. január 27., szerda

A következő foltvers

Pablo Neruda: Himnusz az élethez


lassan meghal az,
aki soha nem megy útra,
aki nem olvas,
aki nem hallgat zenét,
aki nem tudja megtalálni a maga bocsánatát

lassan meghal az,
aki elvesztette önszeretetét,
aki nem fogadja más segítségét


lassan szokásainak rabja lett,
aki mindig ugyanazt az utat járja,
aki soha nem változtat támaszpontot,
aki nem meri öltözete színét cserélni
vagy soha sem beszél ismeretlenekkel


lassan meghal az,
aki elkerüli a szenvedélyt
és az izgalom örvénylését,
amely a szeme fényét gyújtja
és gyógyítja a szív sebeit


lassan meghal az,
aki nem tudja célpontját változtatni
mikor boldogtalan
a munkában vagy szerelmében,
aki nem mer veszélyt vállalni
az álmai megvalósítására,


élj most!
légy merész ma!
cselekedj mindjárt!


Ne hagyd magad lassan meghalni!
Ne vond magadtól meg a boldogságot!


(Somlyó György fordítása)


Nagyon szép verset talált nekünk Ildi. Azt nem mondanám, hogy máris tele vagyok ötletekkel a varrást illetően, de hol van még március idusa? Bizakodó vagyok...

2010. január 20., szerda

Nem mindig az üzlet az első

Itt a farsangi szezon ismét. Nagyon fárasztó, de a gyerekek tüneményesek.
Ma is volt egy lurkó, akire sokáig emlékezni fogok. Kicsivel talán több, mint három éves. Mérete annak megfelelő. Szóval, töpörtyű. Olyan beszédhibás még, hogy időnként az édesanyja fordított. Tele volt vele az üzlet egészen attól a pillanattól, hogy bejött. Csak és kizárólag batman akart lenni a farsangon. Meg sem próbáltam eltántorítani. Szerencsére volt egy kisméretű batman-em. Egy kicsit ugyan még nagy volt neki, de az nem zavarta. Rögtön belebújt, s abban kavart fel-alá. Persze, hogy fölborult. A szívbaj jött rám először, de már a gyerekeimnél megtanultam, hogy jobb azt palástolni. Amint földet ért, abban a pillanatban felugrott és mély, komoly hangon azt mondta: "Nem baj! Nem fájt!" Pördült tovább, s pár pillanat múlva a tükör előtt pózolt, hasát behúzva. Nagyon bírtam.
Egyszer minden jónak vége szakad. Mivel a farsangjuk csak februárban lesz, most csak lefoglalni akarták a jelmezt. Igen ám, de a gyerkőc nem nagyon akart megválni tőle. Közölte, hogy ezt most ők megveszik. Amikor mondtuk neki, hogy nem eladó, alkudozni kezdett velem, én pedig megcsináltam az év legjobb üzletét: eladtam a kölcsönzési díj áráért azt a jelmezt, amit még néhányszor kiadhattam volna ebben a szezonban. Ráadásul, ha a kissrác normál ütemben nő, jövőre sem lesz a kuncsaftom, mert még jó lesz neki.
Mégis nagyon jól érzem magam. A gyerek ragyogása mindent megért nekem. 

Újabb foltversem

Majakovszkij: Ivan Kozirev vasöntő elbeszélése arról, hogyan költözött új lakásba



Megszenvedtem ismét. Tervezgettem, tervezgettem, pikk-pakk varrtam, s ez lett belőle.
Úgy tűnik a rendelkezésemre álló időből a tervezés 98%-ot, a kivitelezés pedig 2%-ot tesz ki.
A végeredmény nekem tetszik. Hibáival, bumfordiságával együtt.
Karikatúra egy korszakból.

A többiek munkái is elgondolkodtatóak.

2010. január 1., péntek

Visszatekintő...

...avagy egy blogbejegyzés utóélete.
Tavaly januárban egy játék kapcsán az alábbi bejegyzéseket írtam le. Most hozzáírom, hogy sikerült a vágyaimat megvalósítani:

-Egy kicsit "nagyvonalúbban" szeretnék dolgozni, hogy ne vesszek el a részletekben, s több mindent el tudjak végezni görcsölés nélkül (Vannak már biztató jelek)

A görcsölés még elő-előfordul, de már valóban javult a helyzet. Jobban is megy a munka!



-Könnyedébben szeretném venni kamaszodó fiam szemtelenkedéseit. (Időnként mintha humor ellen be lennék oltva)
Az a büdös kölök egész jól megnevelt már. Hál' Istennek. :)

-Többet szeretnék olvasni, színházba járni, csak úgy ölbe tett kézzel ülni és semmit sem csinálni (szerintem ez nekem nem fog menni)
Aszínházbajárásból "bírnék" többet is.
Ölbe tett kézzel nem tudok ülni. Feladtam!
 Az olvasás terén egész jók az eredményeim.


-Jó lenne a sok UFO-mat befejezni.
Nagyon keveset sikerült befejeznem, viszont újabbak nem keletkeztek. Már ez is valami.




-Szeretnék egy szép takarót varrni keresztfiamék esküvőjére (aug. 15-ig)
A takaróvarrást el kellett halasztanom, mert nem vettek még maguknak új ágyat. Viszont "fejben" így legalább már majdnem készen vagyok. :)




-Ismét fogok egy borítékot, mint tavaly és ráírom piros filccel, hogy SÍELÜNK , és beleteszem majd a varrással keresett plusszpénzeimet, és nem fogom hímzőgépre költeni, pedig azt is nagyon szeretnék.
Volt borítékom, de felirat nélkül, viszont piros! Beletettem a plusszpénzeimet (is). És megyünk majd síelni egy röpke időre. Alig várom! Külön öröm, hogy a gyerekeink is jönnek velünk.
A hímzőgépet meg majd megveszem akkor, ha már nem járunk síelni.
 
 

Játék


Játék Zsuzsinál !!!

2009. december 27., vasárnap

Újabb Foltvers


Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij: Ivan Kozirev vasöntő elbeszélése arról, hogyan költözött új lakásba


Proletár vagyok.
              Mindent megmondtam ezzel.

Éltem,
             ahogy anyám világra vétkezett.
És lám,
             új lakást
                       adott ma reggel 
 nekem
            a Munkáslakásépítő
                       Szövetkezet.
Szélessége - ilyen!
             Magassága -
                   olyan!
Szellős,
          világos
                   és meleg.
Minden szobája jó,
            de a legjobban
nekem
            ez
                tetszett meg!
A hold
            sugaránál ragyogóbb!
Kánaánnál
            sokkal több üdvöt ád,
mi ez -
           de mit is gagyogok, -
ez a
           fürdőszoba, a fürdőkád.
Kinyílik az egyik csap,
kezedre - hideg víz csap.
Másik csapot csavarod,
ujjad rögtön elkapod.
Hideg vízzel
           mosd a
                      tested,
vagy forróval -
           bőröd piszkát.
Egyik
           csapra "H" van festve
másik csapról -
                "M"
                     sandít rád.
Hazajössz fáradtan,
           minden jaj de vacak.
Nem ízlik a leves,
            s a bugyborgó csája,
de belépsz a kádba -
            s még a halott is felkacag
ennek a
            hullámzó víznek a csiklandozására.
Mintha
            a szocializmus lenne vendéglátód,
az élvezettől -
            elakad a szusz.
A blúzod - lehúzod,
            nadrágod lerántod,
kézbe a szappant
                    és...
                        zsuppsz!
Mosakszol,
           mint akinek
                        nincsen egyéb dolga.
Hosszan...
          szóval addig,
                        ameddig csak jó.
A fürdőszobában
          egyszerre csak itt van
                        a nyár és a Volga.
Csak halak nem úsznak,
                 s nincs gőzhajó.
Lehet akár
          tízesztendős
                    piszok a karon,
lemorzsolódik,
          mint a nyírfaháncs,
akár a kéreg,
          válik le a korom,
leszedi a szappan a nyavalyást.
Párázik a bőröd,
           piros lesz, mint a rák.
Na most -
           csavarj csak egyet:
finom,
         hűvös esőjét
                          záporozza rád
a százlyukú vasfelleg.
Oly jólelkű és gyengéd a fürdő zuhanyja!
Rossz kedved
           nyakát
                      kitekered:
paskolja búbod,
             s nyakadra zuhanva
a két lapocka
             közötti vályún lepereg.
Nedves
           tested
                  bepakolod
bolyhos-prémes,
           nagy törülközőbe.
Hogy száraz lábbal lépj ki
           a kádból,
                        talpad alatt
rugalmasan nyúlik el
           a parafa-szőnyeg.
A tükörhöz lépsz most, -
           ott lóg a falon,
tiszta inget húzol
           s elgondolod:
hogy szó, ami szó,
           bizony finom dolog
ez a
        szocialista
                       szovjethatalom.


Fogggalmam sincs, mi lesz ebből!!!
Részemről legalább is. Most lenne jó, ha jobban tudnék rajzolni. Rittyentenék egy jó kis karikatúrát. Azt hiszem, másképpen kell megoldanom a dolgot. Még agyalok...

2009. december 13., vasárnap

Az első karácsonyi ajándék...


...amit az idén varrtam.


Már régóta meg szerettem volna ezt a kötényt  csinálni ebből a könyvből, és most itt volt az alkalom is. Annyira aranyosnak találtam, hogy nem változtattam rajta semmit. Na jó, csak egy kicsit.  :-)

És, hogy kinek varrtam? Foltos Karácsony volt a Klubunkban. Már hagyomány, hogy minden évben csinálunk egy ajándékot, majd az év utolsó klubfoglalkozásán megajándékozzuk vele azt a társunkat, akinek kihúzzuk a nevét.
Én egy nagyon aranyos varróeszköztartót kaptam.

2009. december 1., kedd

Radnóti Miklós: Két karodban





A Foltversek legújabb fordulójában ezt a képet készítettem. Radnóti gyönyörű verséből kiragadva a következő részletet szerettem volna érzékeltetni vele:

"Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te
hallgatlak."

Nem szerettem volna a költő félelmeit megjeleníteni. Ezt a csöndes, békés ölelést akartam megörökíteni.

A minta Keresztfiamék esküvői meghívóját díszítette.

Azért lett lila, mert az első gondolatom az volt, hogy az ölelés lila. Aztán megkérdeztem még jónéhány ismerősömet, de csak a Keresztlányom erősített meg ebben. Mindenki más véleményen volt, de nem akadt két egyforma válasz.
Az elkészítésénél kínlódtam egy kicsit, mert az ólomüvegtechnika nem igazán felelt meg a kicsi ívek varrásának. Végül a sötét lila anyagra ragasztófátylat vasaltam, ferdepántot vágtam belőle és vasalás után azt varrtam fel az alapra. A hátteret kukacolással tűztem.

A fotó egy kicsit sötétebb, mint a munka.

Mammkától és 36évitől most tudtam meg, hogy a grafika Simon András festőművész munkája. Érdemes megnézni többi alkotását is. Nekem nagyon tetszenek.

A többiek munkáit is nézzétek meg !

Gyékényfonás II.

Már tudok mintázni egy kicsit.
És szépen be tudom fejezni a munkát.


Jövő héten szakajtót fogunk készíteni.

2009. november 23., hétfő

Gyékényfonó tanfolyamon voltam


A szomszéd településen szervezték a tanfolyamot. 3x 2 órában megtanítanak a gyékényfonás alapjaira. Teljesen ingyen! A mai világban szokatlan módon. Persze nem csak ezért nem tudtam kihagyni. Állítólag még gyékénykosarat is fogok tudni készíteni a végére. Nagyon szeretnék!
A mai termést fentebb láthatjátok.

2009. november 17., kedd

Vásároltam...

...a boltomnak.
Ma árubeszerzésen voltam. Karácsonyi anyagokat vásároltam elsősorban. Sajnos nem nagyon volt választék, de azért nem jöttem haza üres kézzel. És persze vettem mást is.



Ez egy kevert szálas (pamut-polieszter) anyag. (Sajnos nem pamut!) 145 cm széles.






Ez pamutból készült. Nagy mintás, arany rányomással. 145 cm széles.









Sajnos ez az anyag sem ideális patchwork anyag, mert szintén pamut-polieszter összetételű. 145 cm-es. Kevés ezüst nyomás dobja fel.






Ez az anyag egy kicsit lazább szövésű. 100 % pamutból készült, tarkánszőtt. Csipetnyi arany szál teszi karácsonyivá. 150 cm széles.







Ezeken kívül vásároltam még egy fajta tarkán szőtt karácsonyi mintásat (a fotó nem sikerült), egy nagyon szép pirosat, meg zöldet is. Sőt, kaptam szilikonos párnatöltőt és 160 cm széles vliest is.


2009. november 9., hétfő

Határtalanul Fesztiválon jártam



Rengeteg csodát láttam, találkoztam sok ismerőssel (de jó volt!), kicsit még vásároltam is.
Nézegetem a többiek fotóit, s egyre jobban az az érzésem, hogy még vissza kellene menni és újra, meg újra végignézni.
Az ír-magyar quiltben megtaláltam néhány virágomat! :)) Dagad a keblem, hogy ilyen szép munkában benne van az én kezem nyoma is.

2009. november 4., szerda

Melyik ujjamat harapjam?

Minden foltos tudja, hogy hét végén Határtalanul Fesztivál lesz a Budai Várban. A Magyar Foltvarró Céh életében különleges alkalom ez, mert 20 éves a Céh, azonkívül tisztújító közgyűlés is lesz szombaton.

Klubunk már tavaly is "testületileg" tekintette meg a kiállítást. Idén is így terveztük. Rendeltünk egy kisbuszt szombatra, mert az a nap felelt meg a többségnek. Kigondoltuk, hogy reggel indulunk, mert akkor a céhtagok is odaérnek a közgyűlés kezdetére. Oda bemennek szépen, a többiek pedig szép kényelmesen megnézik a kiállítást, és mivel egy helyen most megtalálják az összes őket érdeklő árust, vásárolnak. Szép kényelmesen. Már alig vártuk.
De!!! Olvasom az Index Fórumon, hogy az árusítás a közgyűlés ideje alatt szünetel. Paff a kirakat! Céhtagok bent a közgyűlésen jól elvannak, többiek meg kint egy idő után nem annyira vannak el. Vásárolnának (hisz ezért is jöttek), de nem szabad. Mert állítólag csöndben nem tudnak. Úgy kell nekik! Várjanak a sorukra! Vagy ne menjenek abban az időpontban! (Igaz a belépődíjat azért a fele szolgáltatásért is teljes mértékben kifizettetik velük)

És mi céhtagok mit tehetünk ebben az esetben?

1. Igazodunk a többséghez és későbbi indulás miatt nem veszünk részt a közgyűlésen.
2. Elmegyünk tömegközlekedve kora reggel. Kifizetjük az utazási költséget még egyszer (hisz a különbusz már fizetve), és részt veszünk a Céh fontos eseményén...


A levelet már megvarrtam: